Borostyán Néptáncműhely

A Borostyán Néptáncműhely a Rozsnyói járásban tevékenykedik. Berkein belül 6 néptáncegyüttes és 1 népi zenekar működik. Az összlétszám több mint 165 ember. A Borostyán Néptáncműhely ügyvezetője Icso Valéria. A Borostyán Néptáncegyüttes Polgári Társulás elnöke Dendis Ágnes, a Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttes Polgári Társulás elnöke Ulbrik...megnyit →

A Borostyán Néptáncműhely a Rozsnyói járásban tevékenykedik. Berkein belül 6 néptáncegyüttes és 1 népi zenekar működik. Az összlétszám több mint 165 ember. A Borostyán Néptáncműhely ügyvezetője Icso Valéria. A Borostyán Néptáncegyüttes Polgári Társulás elnöke Dendis Ágnes, a Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttes Polgári Társulás elnöke Ulbrik...megnyit →
Részletek

borostyan-neptancmuhely
A Borostyán Néptáncműhely a Rozsnyói járásban tevékenykedik. Berkein belül 6 néptáncegyüttes és 1 népi zenekar működik. Az összlétszám több mint 165 ember.
A Borostyán Néptáncműhely ügyvezetője Icso Valéria.
A Borostyán Néptáncegyüttes Polgári Társulás elnöke Dendis Ágnes, a Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttes Polgári Társulás elnöke Ulbrik András Márk.
Csacsogók
Tánckarvezető: Klotnyai Szilvia
Napraforgó
Tánckarvezető: Dendis Ágnes
NAPRAFORGÓ óvodás csoport
A legkisebb táncosok, az óvodások és I. osztályosok, a Napraforgó nevet viselik. A néptánccsoport 2016-ban újraalakult, és heti rendszerességű próbáikon igyekeznek elsajátítani a néptánc, népi kultúra alapjait játékos formában, nagy hangsúlyt fektetve a gyermekdalokra, mondókákra, kiolvasókra és a népi gyermekjátékokra. A csoport létszáma 22 .A Napraforgót “kinőve” kerülnek át a gyerekek a Kincskereső Gyermek Néptánegyüttesbe. A heti 2 órás próbák során az oktatók lehetőséget kínálnak nekik, hogy megismerkedhessenek a magyar néptánc és népdalkultúra széles világával és nem utolsó sorban segítséget nyújtanak szabadidejük hasznos kitöltésében is. Műsoraikkal szeretnének örömet szerezni szüleiknek és a nézőknek. Így próbálnak másokat is megnyerni a néptánc és népzene szeretetére. A Napraforgó Gyermek. Jelenleg egy gyermeklakodalmas műsorral kèszülnek, hogy regiónkaban ők is megmutassák, hogy a néptánc ès népzene kortól függetlenül magával ragad mindenkit. A próbákat Rozsnyón tartják szerdánként, tele tánccal, énekkel, játékkal ès jókedvvel.
Kincskereső
Tánckarvezető: Kristóf Bálint
KINCSKERESŐ Gyermek Néptáncegyüttes
A Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttes 2005-ös megalakulása óta párhuzamosan követte 2009-ig a Szivárvány leánycsoportot és 2009-től a Borostyán Néptáncegyüttest. Az együttes az alapiskolák 6-11 év közötti gyermekeit foglalkoztatja, járási viszonylatban, jelenleg 28 tagot számlál. Táncpróbáit Rozsnyón tartja. Az együttes a Napraforgó ovodás csoportból kikerült vagy az egyénileg érdeklődő táncolni vágyó gyermekeket foglalkoztatja. Táncpróbái alkalmával, kezdetnek elsősorban a gyermekek mozgásfejlesztésére, mozgáskoordinációra és ritmikai fejlesztésre helyez hangsúlyt, különböző játékok, lépés és mozgásgyakorlatok segítségével és ezek mellett a magyar néptánckultúra alapjaival, az egyszerübb tánclépésekkel foglalkozik. Elsődlegesen a hazai, gömöri néptánc alapvető jellemzőivel, táncaival foglalkoznak, de már betekintést nyernek a külőnbőző magyar néptáncdialektusok világába. Az együttesvezető célja, hogy a táncpróbák alkalmával a gyermekek elsajátítsák a különböző tánclépéseket, mozdulatsorokat és alap szinten különbséget tudjanak tenni a különböző táncokat meghatározó stílusok és jellemzők között, hosszabb távlatban a tanult táncdialektusok alapfokú elsajátítása és tudatos használata a cél. Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttes további célja a felkészítés az ifjúsági csoportba való táncolásra. A Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttes 2011-ben Füleken, az Eszterlánc Országos Gyermek Néptáncfesztivál és Szólótáncversenyen bronz sávos minősétést ért el és különdíjban részesült a gömöri népi gyermekjátékok „Templom elött“ címmel hiteles bemutatásáért. Szintén ezen a versenyen 2013-ban ezüst sávos minősítést ért el a Bodrogközi gyermek lakodalmas bemutatásával. Az együttes rendszeres szereplője a rozsnyói régió kultúrális rendezvényeinek. Résztvevője a járási és megyei szinten megrendezett néptánc versenyeknek. 2016-ban a kelet-szlovákiai néptáncegyesület szervezésében a Buzitán megrendezett antológián sikeresen szerepeltek. 2017-ben szereplői a Zselízen megrendezett 51. Országos népművészeti fesztiválnak. 2017-ben járási arany sávot és megyei ezüstsávos minősítést nyertek. Fellépéseik alkalmával gömöri és szatmári táncokat adnak elő. A táncegyüttes jelenleg a bodrogközi táncanyagot sajítátja el, hosszabb távon terveik között szerepel a szilágysági táncanyag. Az együttes munkájának segítése érdekében, az anyagi és jogi háttér biztosításának céljából alakult a Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttes Polgári Társulás, amely a Napraforgó óvodás csoportra is felügyel.
Borostyán Ifjúsági
Tánckarvezető: Ulbrik András Márk
BOROSTYÁN Ifjúsági Néptáncegyüttes (IFI)
A Borostyán Ifjúsági Néptáncegyüttes elsősorban a 2005-ben-alakult Kincskereső Gyermek Néptáncegyüttesből kinőtt táncosokat tömöríti különálló táncegyüttesbe. Ebbe az együttesbe kerülnek az alapiskolák felső tagozatát látogató és táncolni vágyó gyermekek. A Borostyán Ifjúsági Néptáncegyüttes 2013-ban alakult, jelenleg 26 tagot számlál 12-16 éves korosztályban. A táncpróbáit Rozsnyón tartja. Az együttes tagjai szélesebb körben és aprólékosabban ismerkedhetnek meg a magyar néptánc táncdialektusaival, technikailag és stílusban igényesebb oktatásban részesülnek és felkért koreográfusokkal dolgoznak. Az együttes megalakításanak egyik célja a felnőtt táncegyüttesbe való felkészítés, a továbbtáncolás, ezzel részben megoldva a felnőtt együttes utánpótlását. Az ifjúsági táncegyüttes képviseli a csoportjainkat azokonon a rendezvényeken, fesztiválokon, versenyeken, ahol meghatározott korhoz, kategóriához kötöttek a jelentkezések. A gyermekek lehetőséget kapnak az egyéni fejlődéshez, tapasztalatszerzéshez ezen műfaj keretein belül. Továbbá különböző néptánctáborokban és táncházakban is aktívan részt vesznek. Az együttes több alkalommal közös műsorban, vagy egymást követve szerepel a felnőtt együttesel, de saját műsorszámokkal is eleget tud tenni a különböző felkéréseknek. Az együttes táncosai fellépéseik alkalmával gömöri, bodrogközi és magyarbődi táncokat mutatnak be akár népi játékokkal is egybekötve. Rendszeres szereplői a járáson belül megrendezett kultúrális rendezvényeknek, falunapoknak, de eleget tettek már külföldi felkéréseknek is. 2014-ben az Eszterlánc Országos Gyermek Néptáncfesztivál és Szólótáncversseny ezüstsávos díjazottjai, 2015-ben a Gömöri Járási Kultúrális Központ álltal szervezett néptáncverenyen („Kot som húsky pásla“ címmel) arany sávot nyertek. 2015-ben az iglói ifjúsági fesztivál résztvevői voltak Liptószentmiklóson és 2016-ban a Kelet-Szlovákiai néptácegyesület szervezésében a Buzitán megrendezett antológián sikeresen szerepeltek. 2016-ban és 2017-ben szereplői voltak a Zselízen megrendezett Országos Népművészeti Fesztiválnak. 2017-ben Országos arany sávos minősítést nyertek a Likavkán megrendezett döntőn.
Borostyán
Művészeti vezető, tánckarvezető: Kristóf Bálint
BOROSTYÁN Néptáncegyüttes
A néptáncegyüttes 2009-ben vette fel a Borostyán Néptáncegyüttes nevet, miután a 2005-ben, Dernőn alakult Szivárvány leánycsoport kibővült férfi táncosokkal és mint néptáncegyüttes szerette volna folytatni a tevékenységét. Jelenleg a táncpróbáit Rozsnyón tartja. A felnőtt együttes ifjúsági és gyermek néptánccsoportokat is működtett utánpótlás céljából. 2014-ben a Borostyán Néptáncegyüttes a szlovákiai néptánccsoportok országos versenyén Liptószentmiklóson (Liptovský Mikuláš) ezüstsávos helyezést ért el és Salgótarjánban minősítést nyert. A felnőtt csoport tagjainak száma 16. Felső-gömör ezen régióját több nemzetközi fesztiválon képviselték: Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Macedóniában, Szerbiában és Svájcban. A néptáncegyüttes nem csak járáson belül biztosítja a különböző rendezvények kultúrális hátterét, de eleget tud tenni a különböző külföldi felkéréseknek is. Az együttes évente 15-20 felkérést tud elvállalni. 2017-ben másodszor volt szereplője a Zselízen megrendezett Országos Népművészeti Fesztiválnak. Résztvevője a különböző néptáncversenyeknek, néptáncantológiáknak. Ezen felül a Borostyán néptáncegyüttes két éves időtartamokban saját rendezvényeket is szervez, „Nagyapáink öröksége“ és „Ifjúsági Néptáncfesztivál határok nélkül“ címekkel. Ezen két rendezvényen a Borostyán néptáncegyüttes mellett bemutatkoznak az utánpótlás gyermek és ifjúsági néptáncegyüttesek, a környék hagyományőrző és népdal együttesei, valamint a meghívott vendég táncegyüttesek. A néptáncegyüttes fellépései alkalmával gömöri, bodrogközi, magyarbődi, vajdaszentiványi és mezőségi táncokat mutat be. Műsorszámaiban igyekszik feldolgozni a különböző néphagyományokat és szokásokat színpadi előadásmódban vagy külön feldolgozásokban mutatja be az egyes magyar néptáncdialektusokat. Az együttes lehetőségei szerint szervez nyilvános táncházakat, melyek célja nem csupán a szórakozás, hanem a magyar néptánc és népi kultúra megőrzése, népszerűsítése és terjesztése. Az együttes tagja a Táncfórum – Szlovákiai Magyar Néptáncosok Szakmai Egyesületének és a magyarországi Martin György Néptáncszövetségnek. Az együttes tevékenységének és munkájának segítése érdekében, valamint az anyagi és jogi háttér biztosításának céljából alakult a Borostyán Néptáncegyüttes Polgári Társulás, amely az ifjúsági néptáncegyüttes ( Borostyán Ifjúsági Néptáncegyüttes „IFI„) tevékenységét is szervezi.
Borostyán Szenior
Tánckarvezető: Kristóf Tibor
Sajó Banda
Zenekarvezető: Kristóf Bálint
Csali Gyermek Néptáncegyüttes – Pici Csali, Kis Csali, Nagy Csali, Ifi Csali

A Csali 1978 szeptemberében alakult meg a Csemadok somorjai helyi szervezete mellett. Megalakulása óta résztvevője a legkülönfélébb versenyeknek, fesztiváloknak, ahonnan mindig komoly elismerést jelentő díjakkal tér haza. Az együttes jelenleg öt korcsoporttal működik és munkájában összesen 180 gyermek vesz részt. Az óvodások az Iciri-piciri...megnyit →

A Csali 1978 szeptemberében alakult meg a Csemadok somorjai helyi szervezete mellett. Megalakulása óta résztvevője a legkülönfélébb versenyeknek, fesztiváloknak, ahonnan mindig komoly elismerést jelentő díjakkal tér haza. Az együttes jelenleg öt korcsoporttal működik és munkájában összesen 180 gyermek vesz részt. Az óvodások az Iciri-piciri...megnyit →
Részletek

ifi_csali
A Csali 1978 szeptemberében alakult meg a Csemadok somorjai helyi szervezete mellett. Megalakulása óta résztvevője a legkülönfélébb versenyeknek, fesztiváloknak, ahonnan mindig komoly elismerést jelentő díjakkal tér haza.
Az együttes jelenleg öt korcsoporttal működik és munkájában összesen 180 gyermek vesz részt.
Az óvodások az Iciri-piciri Csalit, az alsó tagozatos kisiskolások a Pici és Kis Csali Gyermek Néptáncegyüttest látogatják, melyet 1981 óta vezet kitartó lendülettel Valacsay Franciska óvónő, munkáját Dóczé Mónika segíti.
A Nagy Csali tevékenységében a 10-12 évesek, az Ifjúsági csoportban pedig a 13-18 évesek vesznek részt, vezetőjük Nagy Myrtil és Madocsai Imre.
Az öttagú Csali Zenekar, mely Hideghéty Jenő vezetésével működik, szintén szerves része a nagy múltú együttesnek. Tagjai a Művészeti Alapiskolában tanuló fiatal zenei tehetségek.
A Csali az ország legnépesebb és legsikeresebb gyermekegyüttese. A 2011-es, 2013-as és a legutóbbi, 2016-os Eszterlánc – Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncegyüttesek Országos Fesztiválján többszörös arany minősítést nyert. 2017-ben megnyerte a “Pod Likavským hradom” elnevezésű szlovákiai országos versenyt. A Csali szólistái rendszeres versenyzői és nyertesei a “Šaffova ostroha“ elnevezésű szólótáncversenynek.
És nem utolsó sorban: a Csali 2016-os Fölszállott a páva, televíziós tehetségkutató verseny néptánc kategóriájának győztese.
A Csali jelentősége nem csupán a hagyományok megőrzésében, a gyerekek és fiatalok értékítéletének fejlesztésében és a szlovákiai magyarok kultúrájának ápolásában merül ki. Nagyon fontos szerepet játszik a somorjai magyar közösség fejlesztésében és összetartó erejének növelésében is.
Ifi Csali
Csoportvezetők: Nagy Myrtil és Madocsai Imre
Nagy Csali
Csoportvezetők: Nagy Myrtil és Madocsai Imre
Kis Csali
Csoportvezető: Dóczé Mónika
Pici Csali
Csoportvezető: Valacsay Franciska
Csali Zenekar
Vezető: Hideghéty Jenő
Ifjú Szivek Táncszínház

Az Ifjú Szivek Táncszínház a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye. Fő érdeme, hogy Közép-Európa tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti bel- és külföldön egyaránt. Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása....megnyit →

Az Ifjú Szivek Táncszínház a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye. Fő érdeme, hogy Közép-Európa tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti bel- és külföldön egyaránt. Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása....megnyit →
Részletek

felfoldi_levelek_ifju_szivek_3
Az Ifjú Szivek Táncszínház a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye. Fő érdeme, hogy Közép-Európa tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti bel- és külföldön egyaránt. Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása. A tradicionális táncos-zenés formanyelv és viselet elgondolkodtató, összetettebb jelenségre rámutató előadásaiban is megmutatkozik.
Műsorai műfajilag változatosak: a tradicionális tánckultúra formanyelvére épülő táncszínházi darabok, a táncokat életképszerűen, területek szerint bemutató néptáncelőadások és kimondottan az ifjúság számára készült műsorok szerepelnek a repertoáron.
Az együttes célközönsége elsősorban a szlovákiai magyarság, de a szlovákiai magyar tánc- és zenekultúra reprezentánsaként bemutatkozott már a világ legkülönfélébb színpadain. Hagyományos folklórműsorait és táncszínházi előadásait fesztiválokon és önálló turnésorozatok keretén belül tárta a nézőkönség elé New York-tól Stockholmig, Avignontól egészen Sydney-ig.
Színházi produkciók alkotása és bemutatása mellett az együttes aktívan közreműködik néhány országos rendezvény szervezésében és lebonyolításában is. Tevékenységi köre kiterjed a 20. században gyűjtött archív tánc- és zenei felvételek dokumentálására, rendszerezésére és hozzáférhetővé tételére, valamint a hazai néptáncoktatás szerepének megerősítésére. Székházában működik Pozsony egyetlen magyar kőszínháza, mely a város magyar kulturális életének jelentős színhelye.
Vezetők
Művészeti vezető: Hégli Dusan
Főigazgató: Varsányi László
Gazdasági igazgató: Fitos Judit
Office Manager: Bartalská Karmen
Művészeti asszisztens: Varsányi Zsófi
Tánckarvezető: Gálik Gábor
Repertoár
Havi műsor
Pozsony Táncegyüttes
Az Ifjú Szivek Táncszínház ifjúsági csoportja, a Pozsony Táncegyüttes 2006-tól működik. Önálló tánccsoportként, saját műsorral lép színpadra rendszeresen, mindemellett a hivatásos társulat utánpótlását hivatott biztosítani. Tagjai pozsonyi diákok, nagyrészt a pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium (duna utcai gimnázium) tanulói. Első egész estés műsorukat 2012-ben mutatták be, Mindvégig melletünk címmel, jelenleg Hazatérvén című előadásukkal járják az országot. Bővebben>>
Logó
Az Ifjú Szivek Táncszínház logójának használata csak az intézmény jóváhagyásával lehetséges. A logó felhasználásával kapcsolatban bővebb tájékoztatást a marketing@ifjuszivek.sk e-mail címen nyújtunk. Logo Ifjú Szivek >>
Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes – Kis-Ilosvai, Kelepelők, Ilosvai

Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes 1951-ben alakult. Fő célja a felvidéki magyar néptánckultúra hiteles képviselete otthon és külföldön egyaránt, a hagyományok megőrzése, továbbadása, elődeink tánckultúrájának felelevenítése és színpadra vitele. Előadásmódjukra jellemző a hagyományok tiszteletben tartása. Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes évente 35-40 alkalommal lép...megnyit →

Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes 1951-ben alakult. Fő célja a felvidéki magyar néptánckultúra hiteles képviselete otthon és külföldön egyaránt, a hagyományok megőrzése, továbbadása, elődeink tánckultúrájának felelevenítése és színpadra vitele. Előadásmódjukra jellemző a hagyományok tiszteletben tartása. Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes évente 35-40 alkalommal lép...megnyit →
Részletek

ilosvai-selymes-peter-neptancegyuttes
Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes 1951-ben alakult. Fő célja a felvidéki magyar néptánckultúra hiteles képviselete otthon és külföldön egyaránt, a hagyományok megőrzése, továbbadása, elődeink tánckultúrájának felelevenítése és színpadra vitele. Előadásmódjukra jellemző a hagyományok tiszteletben tartása. Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes évente 35-40 alkalommal lép fel. Az együttes öt évtizedes munkájával, közösségszervező tevékenységével egyik kiváló reprezentánsává vált mind Nagyidának, mind a szlovákiai magyarságnak.
Az együttes utánpótló csoportja a Buzita-i Kelepelők és a Nagyidai Kis-Ilosvai gyermek néptánccsoport.
Vezetők
Az együttes jelenlegi vezetője: Kupec Andrea és Kupec Mihály.
Kis-Ilosvai
A csoport vezetője: Lipták László
A Kis-Ilosvai gyermekcsoport az Ilosvai Selymes Péter utánpótlás csoportjaként jött létre. Tagjai nagyidai gyerekek. Rendszeres szereplői a község különféle rendezvényeinek, de több ízben felléptek már Magyarországon is. A csoport életkora vegyes, az alapiskola szinte minden tagozatát képviselik.
Kelepelők
Csoportvezetk: Ádám Csilla, Ádám Norbert és Kmecko Éva
Művészeti asszisztens: Ádám Szabolcs
A KELEPELŐK gyermek néptáncegyüttes 2002. szeptemberében alakult, Kupec Andrea, Kupec Mihály és Mohnyanszký Csilla vezetésével. A csoport tagjai a Buzitai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai, Restéről, Buzitáról, Alsóláncról, Felsőláncról, Hímből és Nagyidáról. A Kelepelők nevet a buzitai gólyákról kapták, mert Szlovákiában községünkben van a legtöbb gólyafészek.
Ilosvai fesztivál és gyerektábor
Évente kerül megrendezésre az Ilosvai fesztivál és az azt követő Ilosvai gyerektábor. A fesztivál, melynek a Nagyidai kastély és parkja ad otthont, péntek este kezdődik zenei koncerttel majd azt követi egy táncház. A szombati nap délelőttjén zajlanak a próbák, ebéd után van a családi délután gazdag programokkal gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt, többek közt hagyományos ételek kóstolójával mesterségek bemutatójával amiket a vendég együttesek, zenekarok és vásári komédiások műsora színesít. Este a szabadtéri színpadon kerül bemutatásra az Ilosvai Selymes Péter néptáncegyüttes és a vendégegyüttesek műsora, majd ezt követően ismét hajnalig tartó táncház van a kastély pincéjében. A fesztivál után van az Ilosvai gyerektábor melynek Várhosszúrét ad otthont. A tábor egy hetes, melyben kezdő és haladó szinten tanítanak táncot szakképzett oktatók. A tábor ideje alatt faragott kopjafát, melynek elkészítésében a gyerekek is segédkeznek, a nagyidai kastély parkjában állítjuk fel közösen a tábor végén.
Húsvéti locsolkodás
Minden húsvét hétfőjén a csoport fiai beöltöznek viseletbe, fognak két vedret, két botot (ezekre akasztják a vedreket) és elindulnak a lányokhoz öntözkődni. Amikor a lányos házhoz érnek, a legfiatalabb benyit és elmondja a versikét, majd megkérdezi, hogy szabad-e locsolni. Természetesen igen a válasz, mármint a szülők részéről. Ez után következik a dolog legnehezebb része: el kell kapni a lányt és jó erősen meg kell tartani. Amikor ez már mind megvan akkor a két “leggonoszabb” fiú leönti a lányt egy-egy vedér hideg vízzel. Az egésznek a komolyságát még fokozza a lány sikoltozása is. Ez után a fiúkat megvendégelik étellel-itallal. Az utóbbit tekintve a fiúknak nincs könnyű dolguk, főleg a nap vége felé.
Betlehemezés
A betlehemesunk Tornagörgői betlehemes, Abaúj megyéből. Csoportunk 1998 éve csinálja. Karácsony első (esetleg) második napján járjuk (úgy ahogyan az eredeti szokás tartja). Szereplők:1 angyal, 3 pásztor, 1 öreg és egy kecskés. Az angyalnál van a templomka, a pásztoroknál bot van. A kecskés és az öreg arca el van takarva álarccal (báránybőr lyukakkal a szemek és a száj helyén), ami gallyakkal van tele aggatva. Míg a pásztorok komolyan viselkednek, az öreg és a kecskés ijesztgetik a közönséget. Az öregen hosszú, piszkos suba van, a kezében egy fából készült balta. Mind a kettőnek a nyakába van akasztva egy csirkeláb, a derekukra pedig kolompok vannak kötve.A betlehemezést a csoport tagjainál tartjuk (eredetileg viszont minden házba betértek a Görgői betlehemesek), a végén pedig a helyi bálban szoktuk előadni – úgy ahogyan azt a görgőiek csinálták
Az együttes alapjait még a negyvenes évek végén rakták le, de az első hivatalos feljegyzés 1951-ből való. A csoport a színjátszó mozgalomban indult, s csak később állapodott meg a néptáncnál. Az együttes közel félszázados munkája során nem csak hagyományokat őrzött meg és tartott fenn, de teljesítményével folyamatosan jelen volt a csehszlovákiai és az egyetemes magyar kultúrában is.
Az ötvenes években a csoportot Bulyko Gyula irányította, később Bogoly Júlia, Takács Margit és Horváth Ferenc állt az együttes élén.
A kezdeti időkben az együttesben nem végeztek rendszeres munkát. A rendszeresség csak később vált jellemzővé, amikor az együttest ifj. Snyír Ferenc irányította.
Az együttes 1974–ben vette fel az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes nevet. A rendszeres művészeti munka eredményeként az Ilosvai rangos helyet vívott ki magának népművészeti együtteseink sorában, aminek eredménye az lett, hogy szinte minden járási, körzeti és országos seregszemlére meghívást kapott. Később több alkalommal szerepelt a határon túli népművészeti seregszemléken, fesztiválikon is. Így számtalanszor járt Magyarországon, de szerepelt Erdélyben és Kárpátalján is. 1980 – tól az Ilosvai rendszeres anyagi támogatója lett a nagyidai állami gazdaság. 1986 – ban Demko András mérnök vette át az együttes irányítását.
A zenei kíséretet előbb a Csámborgó, majd a Csurgó zenekar adta. Ekkor az együttes koreográfusai Richtarcsik Mihály és Furik Rita. Később az együttes munkájába Péter Zsolt is bekapcsolódott.
Komócsa Néptáncegyüttes

A Komócsa Néptáncegyüttes 1979 novemberében Nagykaposon, a magyar néptáncot és népzenét kedvelő fiatalokból, alakult. Nevét a vadon termő földieper Ung-vidéken használatos népi elnevezéséről, a ,,komócsa” szóról kapta. Az együttes fő támogatója Nagykapos Város Önkormányzata volt, de jelentős segítséget kapott a CSEMADOK helyi szervezetétől és helyi vállalkozóktól...megnyit →

A Komócsa Néptáncegyüttes 1979 novemberében Nagykaposon, a magyar néptáncot és népzenét kedvelő fiatalokból, alakult. Nevét a vadon termő földieper Ung-vidéken használatos népi elnevezéséről, a ,,komócsa” szóról kapta. Az együttes fő támogatója Nagykapos Város Önkormányzata volt, de jelentős segítséget kapott a CSEMADOK helyi szervezetétől és helyi vállalkozóktól...megnyit →
Részletek

32
A Komócsa Néptáncegyüttes 1979 novemberében Nagykaposon, a magyar néptáncot és népzenét kedvelő fiatalokból, alakult. Nevét a vadon termő földieper Ung-vidéken használatos népi elnevezéséről, a ,,komócsa” szóról kapta. Az együttes fő támogatója Nagykapos Város Önkormányzata volt, de jelentős segítséget kapott a CSEMADOK helyi szervezetétől és helyi vállalkozóktól is. Később az együttes polgári társulásként működött egészen 2004-ig. Ekkor 25 év aktív tevékenység után az együttes működése megbicsaklott.
Vezetők
Csoportvezető: Csanak Szabolcs
Polgári társulás
Komoča – Komócsa
MsKS, Nám. Istvána Dobóa 2 07901 Veľké Kapušany
IČO: 35541644
IBAN číslo účtu: SK5609000000005110878167 / kód banky: 0900
Malmos Jóka Hagyományőrző Táncegyüttes

1977 őszén Görföl Jenő előzetes néprajzi feltáró gyűjtése alapján a pozsonyi Népművelési Intézet és a Csemadok népművelési osztálya néprajzi gyűjtést végzett Jókán. Film- és magnószalagra gyűjtötte a falu hagyományait. Szabóné Szakál Mária, Szakál Julianna és Szabó Lajos toborozta össze azokat, akik a falu népszokásait,...megnyit →

1977 őszén Görföl Jenő előzetes néprajzi feltáró gyűjtése alapján a pozsonyi Népművelési Intézet és a Csemadok népművelési osztálya néprajzi gyűjtést végzett Jókán. Film- és magnószalagra gyűjtötte a falu hagyományait. Szabóné Szakál Mária, Szakál Julianna és Szabó Lajos toborozta össze azokat, akik a falu népszokásait,...megnyit →
Részletek

jokai_hagyomanyorzo_neptanccsoport
1977 őszén Görföl Jenő előzetes néprajzi feltáró gyűjtése alapján a pozsonyi Népművelési Intézet és a Csemadok népművelési osztálya néprajzi gyűjtést végzett Jókán. Film- és magnószalagra gyűjtötte a falu hagyományait. Szabóné Szakál Mária, Szakál Julianna és Szabó Lajos toborozta össze azokat, akik a falu népszokásait, hagyományos táncait még ismerték. A néprajzi gyűjtés után Takács András buzdítására megalakult a Jókai Hagyományőrző Tánccsoport Szabóné Szakál Mária és Szakál Julianna vezetésével.
„A csoportban nyugdíjasok és fiatalok is táncolnak, akiket a zene, a tánc, a hagyományok tisztelete és tudatos megtartása köt össze” – mondta Szakál Julianna, a tánccsoport vezetője. A Jókai Hagyományőrző Tánccsoport rendszeresen részt vett mind a magyar, mind a szlovák járási, kerületi és országos versenyeken, fesztiválokon. Többször felléptek külföldön, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Csehországban és Magyarországon. Szerepeltek a Szlovák Televízió műsorában, intervíziós adásokban. 1981-ben a Csehszlovák Televízió Quittner János és Takács András forgatókönyve alapján Örökség címmel filmet forgatott a csoporttal. 1987-ben Csehszlovákiát képviselték a Dunamenti Folklórfesztiválon amire Kalocsán, Baján, Szekszárdon és Decsen került sor. A tánccsoport két lemezt adott ki. A műsort a csoport vezetője állítja össze a faluban többszöri néprajzi gyűjtéssel összegyűjtött anyagok és saját gyűjtései alapján. Repertoárjukban Jókán fellelhető táncok vannak: barátoké és Bertóké verbunk, csárdás, dudacsárdás, elnépiesedett polgári táncok. A tánccsoport feldolgozva állítja színpadra a falu hagyományait, ezeken az estéken a tánc mellett a szöveg és az ének is helyet kap. Megalakulásuk 10. évfordulójára színpadra állították a Jókai lakodalom című műsort, melyet filmszalagra rögzített a Szlovák Tudományos Akadémia. A csoportot kezdetben egy háromtagú helyi cigányzenekar kísérte Tankó Péter vezetésével, az utóbbi években a Csalló zenekar húzta a talpalávalót. Jelenleg a somorjai Duna Folk Band kíséri.
Mátyus Néptáncegyüttes

A Mátyus a Csemadok mellett működő csoportként alakult újjá 1993-ban, és működik azóta folyamatosan a Csemadok, később a Fikusz Ifjúsági Szervezet művészeti csoportjaként. A csoport legfontosabb célkitűzése a néptánc fiatalokkal való megszerettetése, értékeink közvetítése, bemutatása, mert vallják, hogy az ember értékét nem az adja...megnyit →

A Mátyus a Csemadok mellett működő csoportként alakult újjá 1993-ban, és működik azóta folyamatosan a Csemadok, később a Fikusz Ifjúsági Szervezet művészeti csoportjaként. A csoport legfontosabb célkitűzése a néptánc fiatalokkal való megszerettetése, értékeink közvetítése, bemutatása, mert vallják, hogy az ember értékét nem az adja...megnyit →
Részletek

8
A Mátyus a Csemadok mellett működő csoportként alakult újjá 1993-ban, és működik azóta folyamatosan a Csemadok, később a Fikusz Ifjúsági Szervezet művészeti csoportjaként. A csoport legfontosabb célkitűzése a néptánc fiatalokkal való megszerettetése, értékeink közvetítése, bemutatása, mert vallják, hogy az ember értékét nem az adja meg, hogy szép-e vagy gazdag, hanem hogy mennyi örömöt tud adni másoknak. Az együttesen belül három csoport is tevékenykedik, mégpedig a Mátyus táncsoport, az Árvalányhaj énelkőcsoport, valamint a Bicskás együttes.
A csoportban jól megférnek egymás mellett az alapiskolás, középiskolás, főiskolás diákok és a már dolgozó felnőtt fiatalok. Nemcsak a Mátyusföld táncaival és népdalaival, de magyarországi és erdélyi táncanyaggal is foglalkoznak. Állandó fellépői a falu és a régió kulturális eseményeinek, bemutatkoztak már jó néhány környékbeli településen, valamint a határon túl is. A Mátyus tánccsoport főleg falunapi ünnepségek, majálisok, juniálisok alkalmával szórakoztatja a közönséget. Felléptek már több helyen is: Szlovákiában, Magyarországon, Németországban és Ausztriában is jártak.
A tánccsoportot a Bicskás zenekar kíséri, melynek tagjai Renczés Balázs, Szalai Máté és Bedecs Csaba. Műsorszámaik koreográfiáit a környékbeli tánccsoportok vezetői és táncosai készítették.
Évente megszervezik a Felsőszeli Találkozót és Táncházat a helyi kultúrház nagytermében.
Vezetők
Csoportvezető: Molnár Bea
Pásztortűz Néptánccsoport

A Pásztortűz Néptánccsoportot 2013-ban hozták létre a volt kisbojtárosok és az egykori Vasvirág felnőtt néptánccsoport tagjai. Első alkalommal a párkányi Kisbojtár 30 éves jubileumi ünnepségén szerepeltek. Itt merült fel a felnőtt csoport alapításának gondolata Márkus Norbertben, aki bejegyeztette, és azóta is vezeti a csoportot....megnyit →

A Pásztortűz Néptánccsoportot 2013-ban hozták létre a volt kisbojtárosok és az egykori Vasvirág felnőtt néptánccsoport tagjai. Első alkalommal a párkányi Kisbojtár 30 éves jubileumi ünnepségén szerepeltek. Itt merült fel a felnőtt csoport alapításának gondolata Márkus Norbertben, aki bejegyeztette, és azóta is vezeti a csoportot....megnyit →
Részletek

pasztortuz_neptanccsoport
A Pásztortűz Néptánccsoportot 2013-ban hozták létre a volt kisbojtárosok és az egykori Vasvirág felnőtt néptánccsoport tagjai. Első alkalommal a párkányi Kisbojtár 30 éves jubileumi ünnepségén szerepeltek. Itt merült fel a felnőtt csoport alapításának gondolata Márkus Norbertben, aki bejegyeztette, és azóta is vezeti a csoportot. Heti két alkalommal gyakorolnak és összpontosításokat tartanak. A csoport koreográfusa Madocsai Imre, az Ifjú Szivek egykori táncosa.
2014-ben kezdték a táncházak szervezését a Párkány melletti Nánán. Széles környéken nem volt hagyománya a táncháznak, ezért fogott össze Márkus Norbert, a néptánccsoport vezetője és Madocsai Szilárd, a Varjos zenekar részéről, hogy valamiféle rendszerességgel lehetőséget nyújtsanak a néptánc kedvelőinek.
Rakonca Néptáncegyüttes – Kis Rakonca, Rakonca Ifjúsági, Rakonca

A Rakonca Néptáncegyüttes megalakulásától fogva Fülek városában fejti ki tevékenységét. Az 1995-ben alakult együttes, az elmúlt 22 év során több városi intézmény alá tartozott, jelenleg a Városi Művelődési Központ égisze alatt dolgozik. Szakmai munkáját és anyagi hátterét 2002 óta a Rakonca Egyesület polgári társulás...megnyit →

A Rakonca Néptáncegyüttes megalakulásától fogva Fülek városában fejti ki tevékenységét. Az 1995-ben alakult együttes, az elmúlt 22 év során több városi intézmény alá tartozott, jelenleg a Városi Művelődési Központ égisze alatt dolgozik. Szakmai munkáját és anyagi hátterét 2002 óta a Rakonca Egyesület polgári társulás...megnyit →
Részletek

rakonca-neptancegyuttes
A Rakonca Néptáncegyüttes megalakulásától fogva Fülek városában fejti ki tevékenységét. Az 1995-ben alakult együttes, az elmúlt 22 év során több városi intézmény alá tartozott, jelenleg a Városi Művelődési Központ égisze alatt dolgozik. Szakmai munkáját és anyagi hátterét 2002 óta a Rakonca Egyesület polgári társulás is segíti. Célkitűzésük a hagyományos magyar tánckultúra autentikus színpadi bemutatása, valamint a közösségi értékek és a lokálpatriotizmus ápolása és megtartása. Évi 20-25 alkalommal lépnek színpadra, jónéhány országos versenyen és fesztiválon értek már el kiemelkedő eredményeket.
Saját bevallásuk szerint legfontosabb feladatuknak a táncosok lokális és kulturális kötődésének kialakítását, valamint működésük folytonosságát tartják.
Vezetők
Az együttes vezetői: Varga Lia és Varga Norbert
Tánckarvezető: Brusznyai Erik
Rozmaring Néptáncegyüttes – Rozmaringsarj, Rozmaring, Hagyományőrző Népdalkör

A Rozmaring Néptáncegyüttes 1950-ben alakult és mai napig a CSEMADOK abaújszinai alapszervezete mellett műkodik. A Rozmaring Néptáncegyüttes tánckarát jelenleg 20 táncos alkotja, akik rendszeresen, heti két próbán gyakorolják a magyar tájegységek táncanyagát és a koreográfiákat. Repertoárjukban kalotaszegi, boncidai, magyarbődi, gömöri, rábaközi, rétközi, délalföldi és...megnyit →

A Rozmaring Néptáncegyüttes 1950-ben alakult és mai napig a CSEMADOK abaújszinai alapszervezete mellett műkodik. A Rozmaring Néptáncegyüttes tánckarát jelenleg 20 táncos alkotja, akik rendszeresen, heti két próbán gyakorolják a magyar tájegységek táncanyagát és a koreográfiákat. Repertoárjukban kalotaszegi, boncidai, magyarbődi, gömöri, rábaközi, rétközi, délalföldi és...megnyit →
Részletek

rozmaring-neptancegyuttes
A Rozmaring Néptáncegyüttes 1950-ben alakult és mai napig a CSEMADOK abaújszinai alapszervezete mellett műkodik. A Rozmaring Néptáncegyüttes tánckarát jelenleg 20 táncos alkotja, akik rendszeresen, heti két próbán gyakorolják a magyar tájegységek táncanyagát és a koreográfiákat. Repertoárjukban kalotaszegi, boncidai, magyarbődi, gömöri, rábaközi, rétközi, délalföldi és somogyi táncok szerepelnek.
A néptáncegyüttes utánpótlását a Rozmaringsarj biztosítja, Csurilla Erzsébet vezetésével. A Rozmaring nagy családjának tagja a Rozmaring Hagyományőrző Népdalkör is.
A 68 év során szlovákiai, magyarországi, lengyelországi, ukrajnai és szerb fesztiválokon, de a környék falusi ünnepségein és különböző cégi esteken is sikeresen szerepeltek.
Többször részt vettek a felvidék legrangosabb népművészeti fesztiváljain Zselízen, Gombaszögön és Vichodnán.
Vezetők
A Rozmaring Néptáncegyüttes vezetője: Mitro Csaba
A Rozmaringsarj és a Rozmaring Hagyományőrző Népdalkör vezetője: Csurilla Erzsébet